Mi az a B.A.R.F.?

Kezdjük magával a szóval: a B.A.R.F. eredetileg rövidítés, jelentése Biologically Appropriate Raw Food, vagyis biológiailag megfelelő nyers étel. Lényeg, hogy az így etetett állatok táplálásánál a lehető legközelebb kerüljünk a természetes és számára megfelelő étrendhez. A kutya alapvetően ragadozó, a szervezete is ehhez igazodik, a nyers etetéssel mi csak azt adjuk meg neki, ami jár. Hiszünk abban, hogy, hogy van egészségeseb, és számukra megfelelőbb eledel a tápoknál.

Miért a nyers?

A kutya alapvetően ragadozó, mind a fogazata, mint a belső testfelépítése alapvetően húsevésre predesztinálja. A tápok alapeveten igazán kényelmes megoldások a gazdinak, ugyanakkor bizonyítottan nem a legjobbak a kutyának. A legtöbb táp jelentős mértékben tartalmaz szénhidrátokat, amire a kedvencünk szervezetének a lehető legkisebb szüksége sincsen, így annak legnagyobb része "érintetlenül" távozik is a szervezetéből, de a fennmaradó húsok is jelentősen rosszabb minőségben kerülnek a szervezetbe a gyártási folyamat következtében, mint nyers valójában.

Arra a kérdésre, hogy miért váltsunk, elég könnyű válaszolni, ugyanis számtalan előnnyel jár a váltás, ami már rövid távon is tapasztalható lesz kutyusunkon. Első szembetűnő változás, hogy csökken a széklet mennyisége. A kutya szervezete a bevitt táplálék legnagyobb részét valóban hasznosítani tudja, energiává alakítja, így a végtermék mennyisége látványosan kevesebb lesz. Ahogy kikerül a táplálékból rengeteg felesleges összetevő, úgy a felhalmozott súlyfelesleg is folyamatosan csökken, később sok esetben izmosodás figyelhető meg. A másik könnyen észrevehető változás, hogy a rágás megjelenésével egyenes arányosan csökken a fogkő, amivel szorosan összefügg, hogy megszűnik, de legalábbis enyhül a szájszag. A helyesen beállított étrend következtében fokozatosan erősödik az immunrendszer, ezzel együtt a szőr minősége is javul, fényesebb, csillogóbb lesz. Nem elhanyagolható szempont, hogy amennyiben mi állítjuk össze a kutyusunk vacsoráját, kizárhatjuk a számára allergizáló tételeket, aminek a pozitív hatását azt hiszem nem kell bemutatni egyik olyan gazdinak sem, akinek kutyusa ilyen problémával küzd. Ugyanakkor nem ritka, hogy a korábban allergizáló "hús" is probléma nélkül etethető, ugyanis a kutya nem konkrétan a húsra, hanem az adalékokra mutat reakciót. Rengeteg gazdi fordul utolsó mentsvárként a nyersetetés felé válogatós, vagy allergiás kedvence esetén, és találja meg benne a megoldást. Téged is arra bíztatunk, hogy tégy vele egy próbát, ha ilyen problémákkal küszködtök!

Részletek

Fentebb röviden summáztuk, hogy miért jó, milyen előnyökkel jár, mégsem lehet ez ennyire könnyű. Nem, valóban nem az, azonban kis gyakorlással és tanulással mégis könnyen napi rutinná válhat és biztos lehet benne bármelyik gazdi, hogy kedvence meghálálja a rá fordított időt és remélhetőleg hosszú, egészséges élettel ajándékozza meg fogadott falkáját. A következőkben röviden bemutatjuk a nyers étrend ökölszabályait, de itt hívnánk fel a figyelmet arra, hogy az itt leírtak nincsenek kőbe vésve: a BARF étrend kialakításánál figyelembe kell venni a kutya életkorát, testsúlyát, aktivitását továbbá azt, hogy minden kutya más és más, az első pár hét arról fog szólni, hogy megtaláljuk a pontos, egyénre vetíthető arányokat.

Alapok

Ahogy korábban már szó volt róla, hogy a kutya ragadozó. A helyesen összeállított BARF étrend az elejtett zsákmány lemodellezését hivatott a kutya tányérjára tenni. E szerint az alábbiakat kell tartalmaznia: hús, csontos hús, belsőségek, zöldség, étrendkiegészítők.

Hús (30-40%): fontos, hogy ez esetben szín húsról beszélünk. Fontossága kézenfekvő: a húsok magas fehérjetartalmuk miatt fő energiaforrásként szolgálnak, továbbá fedezik a kutya alapvető vitamin- és zsírigényét is. FONTOS: A hús lehet vörös - vagy fehérhús, illetve hal, de a sertés (akár vad, akár házi) etetése - a fertőzésveszély miatt - nyersen tilos! A nyersetetésben ide sorolandók minden, ami izom, így pl. a szív és a tüdő is, ezek ajánlott aránya maximum 10%, ugyanis nagyobb mennyiségben hasmenést okozhatnak.

Csontos húsok (40%): csontok bevitelére a kutyának alapvetően a kalciumszükséglet kielégítése miatt van szükség. Ez esetben nem szín csontról, hanem csontos húsokról beszélünk. A nyers húsban található foszfor ellensúlyozására a szervezetnek kalciumra van szüksége, ennek lefedésére szolgál a csont. Amennyiben ez az egyensúly felborul, és a szervezet túlnyomó részt csak foszforhoz jut, a megfelelő mennyiségű kalciumot szervezetből vonja el, aminek akár súlyos következményei lehetnek. Éppen ezért az egyoldalú táplálás (csont nélkül) veszélyes, minden esetben ügyelni kell a megfelelő arányokra. Mindig ügyelj arra, hogy olyan csontokat adj, amivel a kutya a fajtája, mérete, kora alapján meg tud birkózni! Amennyiben valamilyen oknál fogva nem etetsz csontot, a hiányzó kalciumot minden esetben pótold valamilyen formában (tojáshéjpor, csontpor). FONTOS: nyersen a csont a kutya számára emészthető, azonban főzve annak megváltozott szerkezete miatt ez már nehezebb, ami még fontosabb, a csont szerkezetének megváltozása miatt az szilánkosan törhet, ami komoly balesetveszély lehet, ami akár az állat halálához is vezethet! Amit nyersen is kerülni kell: támasztó csontok, ezek nyersen is szilánkosra törhetnek!

Belsőségek (5-10%): belsőségek a nyers etetésben extra vitaminforrásként szerepelnek, FONTOS: a máj sose legyen több 5%-nál, mert magas A vitamin tartalma miatt ennek túladagolása problémát okozhat. A BARF-ban belsőségnek kizárólag a kiválasztószerveket (pl.: máj, vese, lép) értjük, így pl. a szív, tüdő, zúza húsnak számítanak.

Zöldség-gyümölcs (10-20%): zöldségekre a nyers étrendben az emésztés segítése okán van szükség, a kutya szervezete legnagyobb részét nem emészti meg, ugyanakkor fontos szerephez jutnak. Etethetsz zöldséget friss formában, szárítva, de alternatívaként ott a zöldpacal, ami a mellett, hogy helyettesíti a zöldségeket, rengeteg egyéb vitaminnal ajándékozza meg kedvenced szervezetét. FONTOS: avokádo, hagymafélék, éretlen paradicsom etetése tilos, a kutyák számára káros anyagokat tartalmaznak.

Kiegészítők: az étrendkiegészítők hozzáadásával tehetjük teljessé az étrendet, hogy bekerüljenek a szervezetébe azok a tápanyagok is, melyek akár normál körülmények között nem szerepelnének az étrendben, mégis fontosak, hiszen a természetesség mellett legalább olyan fontos az egészség. Célunk nem pusztán az, hogy lemodellezzünk egy valós zsákmányt, hanem az is, hogy kedvencünk a lehető legtovább lehessen velünk. Étrendkiegészítőkből egyszerre 3-4 félét adjunk, azokat is kúraszerűen 2 hónapig, majd 2 hónapig nem. Ezek a termékek általában 1-1 adott területre fókuszálnak, így itt is fontos a változatosság, és vegyük figyelembe kedvencünk életmódját, életkorát.

A fentebb leírt százalékok a kutya 1 napi adagjának a lebontására vonatkoznak. FONTOS: ezen összetevők mindegyikére szükség van a helyes tápláláshoz, ezek nem opcionálisak vagy felcserélhetőek, amennyiben valami kimaradna, hosszú távon hiánybetegségek léphetnek fel.

Napi adag meghatározásához minden esetben a kutya aktuális testsúlyát kell viszonyítási alapnak venni. E szerint egy átlagos kutyának aktivitástól függően a testsúlyának 2-4%-a teljes napi adagja (átlagos aktivitású kutya esetében 2%), mely tartalmazza a fentebb felsorolt minden összetevőt. Kisebb testű kutyák esetében a gyorsabb anyagcsere miatt az alábbi értékeket szokták irányadónak venni: 2 kg-ig 7-9%, 3-4 kg 5-6%, 5-8 kg 3-4%, 8-10 3% a kutya ideális súlyához viszonyítva. FONTOS: ahogy korábban is írtuk figyelembe kell venni a kutya életkorát, testsúlyát, aktivitását továbbá azt, hogy minden kutya más és más.

Átállás

Az új étrend bevezetésénél fontos, hogy az állat szervezetét folyamatosan szoktassuk hozzá az új táplálékhoz, felkészítve a gyengébb táplálékhoz szokott emésztését a természetes eledelre. Általánosságban elmondható, hogy egy kutya minél tovább fogyasztott tápot, annál jobban legyengült az emésztése, éppen ezért egy idősebb kutyánál akár hosszabb időt is igénybe vehet az átállás. Induláskor minden esetben könnyen emészthető húsfajtákkal kezdjük (csirke, nyúl), majd haladunk a nehezebben emészthetőek (bárány, pulyka, marha, vad) felé.
Kezdetben a fokozatosság elvét követve ne terheljük a szervezetét hirtelen sok újdonsággal, indulásnak adjunk 50-50% színhúst és csontos húst. Amennyiben korábban kapott már zöldségeket, azokat is bevezethetjük az első napokban 10-20%-ban, ez esetben a maradék mennyiséget osszuk fel 50-50%-ban. Ilyenkor még étrendkiegészítők hozzáadása sem javasolt, kivéve az emészt segítőké, így adhatunk hozzá emBIO-t és Pocak-mix-et, ezek megkönnyíthetik az átállást.

Második etapban - amennyiben minden rendben van - új elemként bekerül a belsőség 10%-ban, lehetőleg abból az állatból, amellyel eddig is etettünk, amennyiben már szerepel a zöldség is az étrendben, ekkor már dolgozhatunk a végleges arányokkal.

A problémamentes második rész után bevezethető a következő húsfajta, ekkor lehetőleg még maradjunk a könnyebb húsoknál, amennyiben első héten szárnyas volt, ekkor ideális átállni nyúlra. Szárnyasallergia esetén ilyenkor a bárányt szoktuk javasolni.

A elkövetkezendő időkben már bevezethetőek a nehezebb vörös húsok, de a vadhúst lehetőleg hagyjuk a végére. 1-1 ilyen időszakra általában 7-10 nap elegendő, de csak akkor lépjünk a következő fázisra, ha kedvencünk gond nélkül vette az akadályt. Ebben az időszakban már adhatóak az étrendkiegészítők is.

Hosszú távon az étrend minimum 4 féle húsból álljon, hogy kedvencünk megfelelő mennyiségben juthasson minden szükséges tápanyaghoz, a tartós egyoldalú táplálás a kutyák esetében is problémát okozhat. A vegyes táplálást megoldhatjuk többféle képen: vannak, akik egy-egy adott húsfélét etetnek, és bizonyos időközönként váltanak, másoknál egy étkezésen belül több féle hús kerül a tányérba. Bármelyik megoldás is szimpatikus számunkra, kerüljük az egyoldalú táplálást.

Lekövetés

Mitől lesz a kutya étrendje megfelelő, problémamentes? Mit jelent az, hogy az étrend kialakításánál figyelembe kell venni a kutya életkorát, testsúlyát, aktivitását továbbá azt, hogy minden kutya más és más? Elsődleges visszajelzés számodra a kutyád széklete lesz. Amennyiben híg, több csontos húsra van szükséges. Hasmenés nagyon ritkán fordul elő, azonban a lágy széklet jelentheti azt is, amikor már az összeszedése problémába ütközik. Amennyiben kemény, fehéres, sárgás, vagy porzik, esetleg székrekedése lenne, csökkenteni kell a csontos hús arányát. Ha azt látod, hogy kutyusod kicsit küzd, nehezebben végzi a dolgát, és még nincs az étrendben zöldség ill. belsőség, ne aggódj, ezek segíteni fognak ezen a problémán. Amennyiben ilyen jelenség már ezek etetése mellett jelentkezik, csökkents a csontos hús arányát a szín hús javára. Érdemesebb ilyenkor kisebb lépésekben, akár napi viszonylatban lekövetéssel együtt kialakítani a végleges arányt. Csak akkor léphetünk a következő fokozatra vagy vezethetünk be új elemeket az étkezésébe, ha a széklete megfelelő, így az első időben ezt folyamatosan figyelni kell. A másik kontroll tényező a kutya testsúlya. Rövidtávú kisebb fogyás, izmosodás teljesen természetes, de amennyiben tartós fogyás lenne jellemző, módosítani kell a tápláláson. Ilyenkor nem feltétlen a mennyisége növelése a megoldás. Ha folyamatosan sovány húsokkal etetjük a kutyát, e miatt nem jut megfelelő mennyiségű zsírhoz, akkor a mennyiség növelésével a zsír pótolható, ugyanakkor a többi tápanyagból felesleg raktározódik el a szervezetében, ami szintén problémákhoz vezethet. Ezért fontos alapszabály a változatos táplálás. Azt javasoljuk, hogy az első időszakban hetente mérd kutyusod testsúlyát, hogy az esetleges változásra mielőbb reagálni tudj.

Ha nem megy...

Sok kutyának problémát okozhat az új típusú táplálék. Idegen a szaga, idegen az állag és bizony "dolgozni kell vele". Általánosságban elmondható, hogy egy kutya minél tovább evett tápot, annál nagyobb a valószínűsége, hogy nem fogadja el a nyers eledelt. Ilyenkor a legjobb módszer, ha kicsit hőkezeljük azt. Lehet főzni, vagy serpenyőben kicsit pirítani, ettől a szaga felerősödik, kívánatosabb lesz a kutya számára, az állaga is közelebb lesz a korábban megszokotthoz. Bármelyik lehetőséget is választjuk, ezt nem szabad túlzásba vinni, éppen csak egy kis kérget kapjon, hogy a fontos tápanyagok a hőkezeléssel ne távozzanak az eledelből. FONTOS: ez esetben is be kell tartani, hogy csontos hús ilyen módon nem adható. Ilyenkor a kalciumot tojáshéjporral vagy csontporral tudjuk pótolni. Ezt a módszert ne alkalmazzuk 1-2 hétnél tovább, mértékét fokozatosan csökkentsük, míg végül elérünk a nyers állaghoz. Ennyi időnek elégnek kell lennie ahhoz, hogy kedvencünk megbarátkozzon az új helyzettel. Egy pár jó tanács: hagyhatunk előtte egy koplaló napot, sok esetben ez átlendíthet minket a kezdeti nehézségeken. A másik fontos dolog, hogy hagyjuk a kutyát ismerkedni az új helyzettel, ne stresszeljük azzal, hogy fölötte állunk és bámuljuk. Sok esetben ez okoz a kutyában szorongást, amit összeköt az új táplálékkal. Végül: kutya még nem halt éhet teli tányér mellett.

Rágás és a darált csont

Sok gazdi idegenkedik a nagyobb csontok adásától - vagy egyszerűen csak problémát okoz a porciózás - másrészről nem ritka probléma, hogy a tápon szocializálódott kutyák egyszerűen elszoktak a rágástól, és úgy ahogy van, egyben nyelik le az eléjük rakott eledelt annak méretétől függetlenül, mely akár fulladással is járhat. Éppen ezért a bevezetés idején - tisztes távolságból - tartsuk a szemünket a kutyán. Amennyiben ilyet tapasztalunk, megpróbálhatjuk a kutyát kézből etetni (ez esetben nem engedjük neki egyben elvenni, kénytelen lerágni egy darabot belőle), ilyenkor türelemmel és kitartással visszaszoktatható a kutya a rágásra. A másik lehetőség, hogy áttérhetünk a darált csontra. Bár ezzel elkerülhető az összes ilyen probléma, így a rágás megszűnik. Ezen termékek porciózása kevésbé macerás, azonban a hátulütőjére mindenképp figyeljünk: amennyiben darált csonttal etetünk (vagy csontmentes etetés esetén tojáshéjporral, csontporral pótoljuk a kalciumot) mindenképpen adjunk heti 3-4 alkalommal természetes rágcsálnivalót, hogy elkerüljük a fogkő kialakulását esetleg a fogak romlását, elvesztését. Semmiképp sem javasoljuk a nagyobb csontos húsok apróra vágását, ugyanis azzal mindössze azt érjük el, hogy a kutya a kisebb falatokat nyeli le egyben, aminek akár komoly kockázatai is lehetnek.

Kölykök és nyersetetés

Sokan meglepődnek, hogy általában a legkisebb gond a kölykök átszoktatásával van. Veleszületett természetes emésztésük képessé teszi őket a gyors és egyszerű átállásra. Amennyiben kellő gondoskodással állunk a témához általában probléma nélkül átszoktathatóak nyers étrendre, akár a kezdetektől. Elsősorban azt javasoljuk, hogy a kiskutya érkezését követően hagyj neki körülbelül 1 hét türelmi időt. A környezetváltozás, az új családja, a testvéreitől, a szüleitől való elszakadás, a beszoktatás mind-mind stresszként jelentkeznek nála. Ahogy nálunk embereknél, a kutyáknál is kihathat ez az immunrendszerre, emésztésre. Ne terheld le egyből, hagyj neki időt, hogy megszokja az új környezetet, erre rendszerint 1 hét elég szokott lenni, addig add azt a táplálékot, amit a tenyésztő adott neki. Az átállás folyamata megegyezik a fent részletezettekkel, azonban javasoljuk, hogy a kisebb termetű kölykök kezdeti időszakban darált csontos húsokat etess, majd később próbálkozz darabos csontokkal. Kiváló kezdő csontos húsok a csirkenyak, a farhát vagy húsos mellcsont. A mennyiség meghatározásánál mindig a várható testsúlyból idúlj ki: pl. ha a kutyád várható testsúlya 15 kg lesz, akkor ennek a 2%-át etesd már a kezdeti időszakban is, amennyiben nem ismertek a szülők, vagy nincs információd a várható méretről, akkor a kölyök aktuális súlyának 8-10%-ával számolj, 2 hónapos kórtól, majd újabb 2 havonta csökkents az arány 2-2%-al! Kölykök esetében még fontosabb a folyamatos súlykontrol, ugyanis ezek kezdeti becslések, de egyik kutya sem tökéletes mása a szülőknek. Ha azt látod, hogy nem megfelelően nő a súlya, vagy épp ellenkezőleg, túlzottan gömbölyödik, ne félj eltérni a kalkulált mennyiségtől, ezek nem kőbe vésett szabályok, azonban az összetevők arányára mindig ügyelj! Kimondottan nagy testű kutyák esetén javasoljuk a tüdő és szív mielőbbi bevezetését, ugyanis alacsonyabb fehérjetartalmuk miatt elkerülhető a hirtelen növekedés, az izületek, a csontozat hirtelen megterhelése. Minden esetben - mérettől függetlenül - ügyelj erre. Egy kölyök növekedési időszakában kiemelt szerep jut a porcok, izületek, csontozat fejlődésének, így ezek túlterhelése egy esetleges súlytöbblettel komoly kockázatot jelenthet. Mi azon a véleményen vagyunk, hogy a növekedési időszakban inkább legyem 1 kg-al könnyebb egy kutya, mint 0,5 kg-al nehezebb.

Macskák és a BARF

A fentiekben összefoglaltak a kutyák etetésének "alapszabályai", de ma már nem ritka, hogy a tudatos gazdik cicák esetében is inkább az egészséget teszik első helyre, mint a kényelmet. A macska igazi ragadozó, nagy valószínűséggel még kevesebb problémát fok okozni az átállás, mint kutyák esetében. Alább összeírtunk pár dolgot, hogy melyek a sarkalatos pontjai a macskák BARF étrendjének, ennek segítségével könnyen összeállítható az ő nyers étrendjük is.

A 2-4%-os napi adag a macskák esetében is kiinduló alapnak tekinthető. Náluk azonban olyan tényezők is szerepet játszhatnak, hogy az állat vadászik-e esetleg napközben, illetve, hogy mennyit mozog. Logikusan egy szobacica napi rutinja kevésbé aktív életmódot feltételez, mint egy kijáró fajtársáé. Ugyanakkor az ő esetükben is fontos, a lekövetés, figyeljük a súlyának a változását, ha szükséges, módosítsunk a napi mennyiségen.

A napi adag elosztása is hasonló a kutyákéhoz, azonban kikerül az étrendből a zöldség, valamint nagyobb szerepet kap a hús, így az alábbiak szerint épül fel egy cica egy napi adagja: 70% színhús (lehetőség szerint ebből 20% szív), 20% csontos hús, 10% belsőség (lehetőség szerint ebből 5% máj).

Az átállás ugyan úgy fokozatos legyen, mint a kutyák esetében. Az új húsokat sorban vezessük be az étrendbe, csontos húsok esetében először darálttal kezdjünk, később térhetünk át a nagyobb darabokra, azonban azt figyelembe kell venni, hogy cicánk nem birkózik meg nagyobb állatok csontjával, így bár a vörös húsok fontosak az étrendbe a taurin miatt, csontos húsok esetében maradjuk a fehér húsoknál (csirke, nyúl, fürj, hal). Májat a harmadik-negyedik hét alkalmával már bevezethetjük étrendjébe az étrendkiegészítőkkel együtt. A halak a teljes étrend maximum 10%-át tegyék ki, mert a többi húshoz képest sok vitamin hiányzik belőlük, továbbá sok hal tartalmaz magas koncentrációban tiamanázt, aminek hosszútávú hatásai B1 vitamin hányt okozhatnak. Bár főzéssel ez eltűnik a halból, javasoljuk, hogy inkább olyan fajtát válasszunk, amiben ez eredetileg nincs: Atlanti lazac, pisztráng, tőkehal, ponty, lepényhal, sprotni. FONTOS: veseproblémás macskáknak hal etetése tilos!

A macskák átállása adott esetben problémásabb lehet a kutyáénál, gyakrabban fordulnak elő válogatós cicák, néha nagyobb szerepet kap a megszokás. Hatványozottan igaz, hogy legyünk türelmesek, próbáljunk ki több fajta húst, a tapasztalatunk azt mutatja, hogy a macskák esetén sokkal nehezebb általános étrend felállítása, ahány cica, annyi szokás. Velük azonban legyünk óvatosabbak, náluk biztos nem működik az éheztetés, így semmiképp sem javasoljuk a több napi koplalást.

Komplett menük

Legyen macska vagy kutya, ma már több fajta kiváló minőségű komplett menü érhető el. Ezekről azt érdemes tudni, hogy nincs szükség porciózásra, pusztán a kívánt mennyiséget kell kimérnünk a készre összeállított eledelből. Ezeknél a menüknél a gyártó már összeállította és bekeverte a megfelelő arányú eledelt, mely tartalmaz húst, csontos hús, belsőséget, zöldséget vagy zöldpacalt, így kizárólag étrendkiegészítők hozzáadása szükséges. Nagyon csábítók lehetnek ezek a menük kezdő BARF-osoknak, ugyanakkor nem javasoljuk a bevezetési időszakban használatukat. A legtöbb menü úgy van összeállítva, hogy már a nyersre felkészült gyomor igényeihez igazíják, így kezdő nyersevőknek sokszor még túl nagy terhelést jelent. Tudunk több olyan példát is, amikor lényegében az első napoktól működnek ezek, de mi továbbra is azt tanácsoljuk, szánjátok rá azt a pár hetet a szoktatásra.

Higiénia

A legnagyobb félelem a nyersetetés elején, hogy a nyers hústól kedvencünk vagy a gazdik elkaphatnak valamilyen fertőzést. Szögezzük le, hogy kutyák és macskák immunrendszere fel van készülve az ilyen táplálék befogadására, gyomorsavuk jóval erősebb, mint a mienk, így náluk a legritkább esetben okoz bárminemű gondot, adott esetben még a számunkra veszélyes baktériumok ellen is védve vannak, ettől fölösleges tartanunk. Saját egészségünk érdekében a porciózás és az etetések során ugyan úgy kezeljük a higiéniás előírásokat, mintha saját részre készítenénk ételt. A húst kezeljük kellő gondossággal, feldolgozás közben kerüljük az az arcunk érintését, a munka végeztével pedig fertőtlenítsünk alaposan. Tehát a kedvencünk eledelét kezeljük ugyan olyan figyelemmel, mintha sajátunk lenne, így elkerülhetjük a fertőzés kockázatát.


Az itt leírt rövid útmutató egy summázása annak, amit a ezen szakma képviselői az évek során kifejlesztettek, hogy neked, nekem és minden tudatos gazdinak ma olyan egyszerű legyen természetesen és egészségesen etetni kedvenceit, amennyire csak lehet. A szakmának ma már több elismert magyar képviselője is van, de fórumokon, Facebook csoportokban is találkozhattál már a BARF kifejezéssel. Itthon is több tízezer gazdi tette le a voksát a nyers etetés mellet, az ő tapasztalatik is elengedhetetlenek voltak ahhoz, hogy Magyarországon kialakuljon egy ilyen felelős és tudatos állattartás. Ezért is arra bíztatunk mindenkit, hogy amennyiben szeretné beleásni magát a témába, olvasson utána, vegye fel a kapcsolatot régebben nyersen etető gazdikkal, ne elégedjen meg a minimummal.